Festőcsülleng - Woad

Ahogy már korábban hírt adtam róla, nő a kertemben a festőcsülleng. Mindig is nagyon érdekelt a festőnövények használata, nemcsak a szappanok, a textilek és a gyapjú természetes festése miatt is. És az az igazi, ha az ember saját maga termeszti a növényt:)
Így tavaly belevágtam a nagy kisérletbe.

Termesztés

A magokat ősszel vetettem és még a tél beállta előtt szépen ki is keltek. Mulccsal takartam a töveket, nem locsoltam és nem is trágyáztam, nem tűntek nagyon kényesnek. Tavasszal így néztek ki:

Feldolgozás

Magyarul nem sok információt találtam a feldolgozással kapcsolatban, illetve a hagyományos több hétig-hónapig erjesztett változatot lehet, hogy nem lett volna türelmem végigcsinálni, de végül ezen az oldalon egy nagyon részletes leírásra bukkantam, amitől csak néhány pontban tértem el:
http://www.woad.org.uk/html/extraction.html

Angliában július-augusztus táján szüretelik a festőcsüllenget, de gondoltam, nálunk több a napsütéses órák száma, így már június végén nekiálltam - nem bírtam tovább várni:). De maradt még bőven növény, hogy augusztusban is kisérletezhessek.
A leveleket levágtam - kb. 1200-1300 grammot, majd megmostam, de úgy tűnt nem jó sokáig áztatni őket a kádban.

Ezután leszedtem a száraikat és feldaraboltam.

Ezután egy 15 literes rozsdamentes fazékban vizet melegítettem 90 fokra, majd beletettem a leveleket és 80 fokon tartottam a főzetet 10 percig. Ezt követően 5 perc alatt 55 fokosra hűtöttem. Ez a folyamat legnehezebb része. A kádba előkészítettem a jeges vizet jégakukkal és állandó keverés mellett hűtöttem a főzetet.

A hűtés után a főzetet leszűrtem, a leveleket gumikesztyűben kinyomkodtam, a folyadékot visszaöntöttem a fazékba, a levélmaradványok a komposztálóra kerültek.

A következő lépés egy bögrében vizet forralni és az angol leírás szerint 3 teáskanál soda ash-t tenni hozzá. Erről az anyagról csak annyit találtam, hogy ugyanúgy Na2CO3 a vegyjele, mint a mosószódának, de kevésbé habzik. Egy-két hétig tipródtam rajta, hogy hogyan is szerezzek ilyet, majd felhívtam az Azúr Vegyszerboltot és tőlük kértem tanácsot. A fiatalember, akivel beszéltem, elmagyarázta, hogy mi a különbség a két szóda között - ezt itt most nem részletezném, mert csak körülbelül értettem:) - de azt mondta, hogy ha mosószódát használok kemény vízben, akkor az sem fog nagyon habzani. Így sima csapvizet használtam az egész főzéshez, ami nálunk nagyon kemény.

Szóval felforraltam egy bögre vizet, majd hozzákevertem a mosószódát és hagytam kihülni, ezután hozzákevertem az addigra már 50 fok alatt levő szűrt folyadékomhoz. (ennél magasabb hőmérsékletű nem lehet a csüllenglé, mikor a bögre szódás vizet hozzáöntjük.)

 A ph értéknek így 9-ig legalább fel kell menni. Ezt indikátor papírral ellenőrizhetjük.

Ahhoz, hogy a pigment kicsapódjon, ezután levegőztetni kell a főzetet. 

Ebben egy elektromos habverő volt segítségemre (10 perc).

A levegőztetés végére a hab valószinűtlenül kék lett.

A habot nem kellett leszedni róla, mert néhány óra múlva magától eltűnt.

Ezután már csak az ülepítés néhány napi tartó munkálatai voltak hátra. A főzetet üvegekbe öntöttem, majd, mikor leülepedett, egy cső segítségével lefejtettem róluk a felesleges fekete levet.

Majd összeöntöttem őket és tiszta vízzel engedtem fel az üveget, majd ülepedés után újból lefejtettem a felesleges vizet. Ezt még néhányszor megismételtem, míg egészen tiszta lett a lefejtett víz.

A maradék felesleges folyadékot konyhai papírtörlővel itatgattam le úgy, hogy a festékanyagot lehetőleg ne keverjem fel. Így egy iszapszerű anyagot kaptam, ami feltehetőleg idővel teljesen kiszárad és por alakban hosszabb időre is eltehető.

És amiért mindez a fáradtság megérte, elkészítettem első szappanjaimat, amikt a saját termésű festőcsüllengem festett ilyen gyönyörű kékre.